Oké, mondjuk úgy, hogy az elmúlt pár nap igazából csak afféle bemelegítés, ráhangolódás volt.
Ismét rá kellett jönnöm, hogy mennyi előre gondolkodást, tervezgetést, számolgatást, fegyelmet, tudatosságot, és valóban egész életmódváltást igényel az inzulinrezisztenciás diéta. A legfontosabb persze az elhatározás: egészségesen fogok élni!! A célkitűzés után pedig a törekvés annak megvalósítására. Nem baj, ha az elején mindjárt nem tökéletes minden. Elvégre is az életben soha semmi nem tökéletes. Nem kell pánikba esni, sem lelkiismeret furdalást érezni, csak a fontos, hogy továbbra is kövessük a célt!
Én most ott járok, hogy már ötször (!) eszem egy nap (a hatodikat, az utóvacsit a legnehezebb megszokni, mert akkor már egyáltalán nem vagyok éhes, és valljuk be a korpovit sem csúszik le valami könnyen, erre kell még valami megoldást találnom), az itthoni étkezéseimet pedig mindig megtervezem és kiszámolom a megengedett szénhidrát mennyiségeket is. Ha nem tudok főzni (bár igyekszem), akkor rendelek magamnak IR-es ebédet. (Ennek a tapasztalatai majd egy külön bejegyzést érdemelnek.)
Sajnos a hétvégék, a nem itthoni (hanem éttermi, vagy szülőknél készült) ebédek, vacsorák nehezebbek. A sok program, intéznivaló, a jó társaság és a hangulat általában azt eredményezi, hogy kevésbé figyelek oda pontosan miből mennyit eszem, és a konyhai mérleg sincs ilyenkor a táskámban. De próbálok a józan eszemre hallgatva válogatni az asztalra kerülő finom falatokból és persze mértéket tartani. (Ez utóbbi nálam kevésbé probléma, inkább azzal volt mindig is gond, hogy olykor elfelejtettem enni.) A sport sem épült még be a mindennapjaimba, bármennyire is szerettem volna. Egy 7 hónapos kisbaba, egy 12 órában dolgozó férj, napi háztartás vezetés és egy aktív kutya mellett a rendszeres spot (bébiszitter és nyugdíjas nagymama híján) még várat egy picit magára. Viszont: egész nap talpon vagyok, sokat lépcsőzöm és nagyokat sétálunk babakocsistul a hegyen! Tegnap pedig előkerestem és leporoltam a kézisúlyzóimat és a jógaszőnyegemet is! Így aztán ha minden jól megy, a héten ezeket is munkára fogom! :)
Addig is egy újabb recept, ami gyorsan elkészíthető és 2/3 arányban lassú szénhidrátot tartalmaz.
Rizottó (2 adag)
Hozzávalók:
120 g barna rizs 92,8 Ch
1 ek. étolaj
1 kis paradicsompüré 4,5 Ch
egy ujjnyi házi kolbász
friss bazsalikom
3 ek. Pesto Rosso
3 dkg reszelt sajt 0,5 Ch
A barna rizst megmostam, egy evőkanál olajon megpirítottam, majd megkétszeres mennyiségű vízzel felöltve, pici sóval, kb. 25 perc alatt megfőztem. Amikor elkészült, hozzáadtam a karikára vágott kolbászt, a paradicsompürét és még 5 percig fedő alatt összepároltam, a végén pedig megszórtam sajttal.
A teljes adag szénhidráttartalma összesen: 97,8 Ch, 1 adag = kb. 48,9 Ch
